Több mint 12 éve dolgozom nőgyógyászati sebészként. Egyre többször járok úgy, hogy sok olyan pácienst, aki másodvéleményért keres meg, és akit más kollégák már megoperálnának, megerősítem abban az elképzelésében, hogy próbáljuk meg elkerülni a műtétet.
Bővebben →
Az elmúlt évek során, amikor az ország legnagyobb forgalmú daganatsebészeti részlegén dolgoztam, talán a korai stádiumú méhnyakrák kezelése miatt vitatkoztunk legtöbbet a kollégákkal. Ebben a tekintetben a nemzetközi kongresszusokon is parázs viták zajlanak, a nagytekintélyű szakemberek egymásnak ellentmondó véleményét hallgatva könnyű elbizonytalanodni. Egy páciens nem tudja megítélni, milyen szakértelemmel történt meg a méhnyakrák műtéti kezelése, hiszen csak a szövődményeket éli át és a hasi heget látja.
Bővebben →
A császármetszés hegének részleges gyengesége egyre gyakrabban felismert jelenség, melynek klinikai jelentősége még nem teljesen ismert. Úgy tűnik azonban, hogy megfelelően jó ultrahangos vizsgáló akár a páciensek felében is láthat heggyengeségre utaló jeleket. Régebben nem ismertük a heg gyengeségével kapcsolatos ultrahangjeleket és a gépek teljesítménye is jelentősen javul minden évben, ez magyarázhatja, hogy egy korábban nem igazán ismert problémáról van szó.
Bővebben →
Amikor külföldön kezdtem el dolgozni, az egyik leglényegesebb különbség az itthoni gyakorlathoz képest a kóros méhnyakszűrési eredmények további menedzselésében rejlett. Azokban a magyar intézetekben, amiket ismertem, alapvetően nagyon gyorsan döntöttek a méhnyak külső részének kivágása (conisatio) mellett. Sokszor ezzel együlésben elvégezték a méhnyak feltágítását és a méhtest belső részének kikaparását (abrasio, vagy curette). Ezeknek a beavatkozásoknak ha ritkán is, de lehet későbbi szövődménye.
Bővebben →
Bejelentkezés: +36 30 332 4517
uh.na1599931050tlozk1599931050avonr1599931050d@ofn1599931050i1599931050
