Amikor külföldön kezdtem el dolgozni, az egyik leglényegesebb különbség az itthoni gyakorlathoz képest a kóros méhnyakszűrési eredmények további menedzselésében rejlett. Azokban a magyar intézetekben, amiket ismertem, alapvetően nagyon gyorsan döntöttek a méhnyak külső részének kivágása (conisatio) mellett. Sokszor ezzel együlésben elvégezték a méhnyak feltágítását és a méhtest belső részének kikaparását (abrasio, vagy curette). Ezeknek a beavatkozásoknak ha ritkán is, de lehet későbbi szövődménye.
A conisatio hajlamosít a későbbiekben koraszülésre, méhszáj elégtelenségre, késői vetélésre és idő előtti burokrepedésre. Ezért különösen fontos, hogy fiatal, szülés előtt álló páciensekben ezt a műtétet nagyon visszafogottan alkalmazzuk. A méhtest abrasio/curette pedig gyulladást, összenövéseket okozhat ritkán, ezzel csökkentve a teherbeesés esélyét. A méhnyak feltágítására és a méhtest kikaparására valójában rendkívül ritkán van szükség, az esetek nagy részében felesleges és nem javasolt.
Mit lehet akkor tenni? A méhnyakrákszűrés érzékeny módszer, de nem pontos diagnózis felállítására szolgál, hanem csak arra, hogy jelezze, itt valami nem teljesen normális, további vizsgálatokat kell végezni. Ekkor javasolunk külföldön kolposzkópos szakemberrel konzultációt. Az a kolposzkópos képzés, amit elvégeztem Franciaországban, 1 éven keresztül tartott hétvégéken, mert rengeteg elméleti és gyakorlati felkészülést igényel. A kolposzkópos vizsgálat során átnézzük több nagyításban a méhnyak felszínét, különböző festékekkel jelöléseket végzünk, majd speciális eszközzel egy kicsiny szövetmintát veszünk (biopszia). A kolposzkópos eszköz minősége nagyon fontos, rendelőnkben a legmodernebb nagy felbontású eszközt használjuk. A páciens kórtörténete, eredményei, a kolposzkópos kép és a szövettan birtokában javasolunk kezelést, ami sokszor csak várakozást jelent, de lehet akár conisatio is, de csak azokban az esetekben, amikor az elkerülhetetlen. Erről lásd részletesebben a különböző rákszűrési eredményeknél.
